A szorongásos megbetegedések igen elterjedtek, nagyon sokféle fizikai és pszichés tünet jelentkezhet,  de egy közös mindig fellelhető, egy, az egész testre kiterjedő, megmagyarázhatatlan feszültségérzés.

Bár a szorongásos megbetegedések jól körülírható tünetcsoporttal rendelkeznek, ennek alapján az alábbi  betegség típusba sorolhatók, mégis sokszor jelentkeznek szorongásos tünetek egyéb betegségeknél is, mint pl. a depressziós megbetegedések vagy a függőségi betegségek.

Pánik betegség

Ma az egyik leggyakoribb szorongásos megbetegedés. Főleg a tinédzserek és a fiatal felnőttek korosztályában tapasztalható, a nőknél gyakrabban, de férfiaknál is tapasztalható. Egy viszonylag jól behatárolható időperiódusban a betegek egy intenzív félelem és általános kellemetlenség érzést élnek meg, mely egy megközelítőleg 10 percig tartó pánik élményben – pánik rohamban, kitörésben – csúcsosodik ki. Bár a pánikroham alatt nagyon sokféle tünetet regisztráltak, mégis ezen  intenzív pánikérzés alatt, egyszerre számos tünet együtt fennállása tapasztalható. Ahhoz, hogy pánik betegségként kezeljük, a rohamok időbeli gyakorisága és a tünetek együttes jelentkezése szükséges.

A pánik rohamban jelentkező tünetek

Az azonnali veszély érzése, a balsors, végzet érzése, de egyben a menekülés igénye, érzése is tapasztalható. Sokaknál jelentkezik az, az érzés, mintha megsemmisülnének, vagy a félelem, hogy elveszítik a kontrollt a valóság felett, a “megbolondulok” érzése.
A fizikai tünetek közül gyakori az  intenzív szívdobogás, nagymértékű izzadás, remegés, légszomj vagy fulladás érzése, szédülés, hányinger vagy egyéb hasi, alhasi panasz, fájdalom, hőhullámok, végtag zsibbadás. Váratlanul is jelentkezhet, minden észrevehető ok nélkül, valamint szituációhoz, helyhez kötötten is jelentkezhet.

Általános szorongás

Egy nagymértékű, kiterjedt, általános szorongás, mely speciális eseményhez nem kapcsolható, de állandósult jellege van, szinte bármilyen körülmények közötte fennáll. Általános tünetei az idegesség folyamatos érzése, remegés, izzadás, szédülés, izomfeszülés, koncentrációs nehézségek, emésztőrendszeri diszkomfort érzés.
Sokaknál balesetezési hajlam tapasztalható.
A szorongás a vezető tünet, a nap nagy részében, több héten, sőt sokszor több hónapon keresztül. Emellett egy általános aggódás a jövőt és a jövő bizonytalanságait illetően.
Nőknél gyakoribb, és a krónikus környezeti stresszel összekapcsolható. Sokan számolnak be folyamatosan fennálló nyaki, háti, deréktáji hosszantartó izomfájdalmakról, izommerevedésről.

Kényszeres viselkedés

Az érintett személyeknél kontrollálatlan kényszeres, sokszor ismétlődő viselkedés és gondolatok jelentkeznek, rituálék alakulnak ki, a feszültség csökkentése végett. Ilyen lehet a túlzott tisztasági és rendrakási kényszer; számok, nevek, gondolatok, apró cselekedetek túlzott ismétlése, a mindent gyűjtés szenvedélye, avagy a túlzott lassúság.

Agórafóbia

Jellegzetessége, hogy az agórafóbiákban szenvedők, nem mennek, vagy nem tudnak menni nyilvános helyekre, ismeretlen utakra, sokan csak a munkahely és az otthon között, egy biztos úton mernek közlekedni, de sokuknak a lakásuk elhagyása is nehézséget okoz, akár évekre is. Gyakori, mikor csak bizonyos helyekkel kapcsolatosan alakul ki az agórafóbia, mely helyeknél pánikroham is tapasztalható.

Poszttraumás stressz állapot

Traumatikus okok – halál esettel kapcsolatos körülmények: halál látványa, családtag halála, balesetben való részvétel, katonaság, súlyos műtéten való átesés –  következtében beálló fokozott stressz állapot. Jellemezője: az események újra és újra átélése, a stresszhez kapcsoló bármely esemény, személy, hír, hely kerülése, fokozott érzékenység, alvás képtelenség, fokozott éberség, irritáltság és dühkitörés, a környezet felé megnyilvánuló általános érdeklődés csökkenése.
Bármely életkorban bekövetkezhet, gyerekkortól az idős korig. A szindróma kezelése javasolt, amennyiben a tünetek egy hónapot meghaladó időtartamban fennállnak és visszaesés vagy hirtelen változás  tapasztalható a napi életvitelben, munkában.